Dr. Keczeli Danica

"Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért."
- Vörösmarty Mihaly

Mi a sporttehetség? Milyen nehézségekkel nézünk szembe?

Sporttehetségnek az számít, akinek az egészségi állapota, pszichikai, élettani, antropometriai, motorikus és szocializációs adottságai kiemelkedők és ezek valószínűsítik a későbbi magas szintű sportteljesítmény elérését. A tehetség kibontakozás folyamatában, az optimális fejlődésének biztosítása mellett, lényeges mozzanat az adottság korai felismerése. Gyakorlati tapasztalatok szerint ez egy több éven át tartó folyamat, amelyben számos tényező összehangolására van szükség.

A sporttehetség meghatározását megnehezítheti az a tény, hogy a kiválasztás pillanatában (amikor egy gyermek elkezdi az adott sportágat) és a beválás pillanatában (amikor egy tehetség megvalósul) nagyon nagy eltérés van. Egy sikeres vízilabda olimpiai bajnok erős, izmos, céltudatos, küzdő, kitartó, jó csapatember, stb. Ezekkel az erényekkel még nem rendelkezik egy 7 éves, sem egy 10 éves, de még egy 14 éves sportoló sem. Tehát a tehetség felismerésének egyik fő célja, hogy minél több gyerekben felfedezzük a tehetségre utaló jegyeket és ezután megfelelően fejlesszük azokat.

Ebben a hosszú intervallumban számos változáson (lehetne mondani számos krízisen) megy át a tehetségesnek tűnő gyermek. Különböző testi, érzelmi és intellektuális fejlődési szakaszokon megy át, amelyek a tehetség mérlegét pozitív vagy negatív irányba elmozdíthatják. Például a sporttehetséges gyermek belső érdeklődése más irányban terelődik, fontosabb lesz a kortárs csoport, mint a sport; Megjelennek a testi-fizikai fejlődéssel járó nehézségek (a választott sportághoz a sportoló túl alacsony vagy túl magas, túl súlyos vagy túl vékony); A különböző motoros képességek fejlődése nem megfelelő ütemben történik, stb. Ezek mellett számos külső tényező segítheti vagy éppen megnehezítheti a fiatal tehetség fejlődését. Például, gyakran a gyermek közvetlen környezetében (a családban) bekövetkezik egy negatív változás (a szülők válása, a család elköltözése, az új testvér születése, az anyagi problémák, stb.), ami erősen befolyásolhatja a tehetség kiteljesedését. Továbbá a sportszervezet átalakulása vagy megszűnése, az edzők gyakori váltakozása, a versenyrendszerben való váltások (magasabb korosztályban való feljátszás, gyakori versenyzés, egyre komolyabb megmérettetések); stb., mindezek megnehezíthetik a sporttehetség beválását (megvalósulását).

Milyen egy tehetséges gyermek? Miről ismerni fel a sportban tehetséges gyermeket?

Az elején a bevezető szakaszban mindenképpen szembetűnőek a következők:

• különösen nagy motivációval jár edzésre
• gyors felfogású (viszonylag hamar felméri a helyzetet keresve a lehetőséget arra, hogy a képességeit fejlessze, érvényesítse)
• gyorsan sajátít el egy adott mozgást, egy adott játék elemet
• intelligens (gyakran jó tanuló, de előfordulhat, hogy a sportolói elfoglaltsága miatt az iskolai eredménye nem kiváló, de a lényeg, hogy képes lenne rá)
• kitartó, makacs
• nagyon érzékeny (erősen reagál a környezetből jövő minden dicséretre, kritikára, elismerésre, elfogadásra vagy elutasításra)
• sajátos egyénisége van, stb.

Ezekhez később a serdülőkor környéken, az úgynevezett a sportág specifikus szakaszban társulnak a többi tulajdonságok:

• arányos testalkat (csontozat, izomzat és zsír aránya). Ez a kezdeti szakaszban is fontos, de a testalkat jelentősége lényegesen megnő a motoros képességek fejlesztésével,
• általában élénk, vidám, határozott elképzelése van arról mit akar és mit nem
• egyre inkább megjelennek a kiemelkedő adottságok (gyorsaság, robbanékonyság, erő, stb.
• képes önellenőrzésre a feladatok tanulása és végrehajtása közben
• jól ismeri a teste működését, tudja mire képes, ami miatt a sportban egészséges önbizalommal rendelkeznek
• kevés érdeklődést mutat a sportján kívüli dolgok iránt (néha magának valónak is tűnhetnek, mivel minden idejét a sportnak rendeli alá)
• képes előre végig gondolni a verseny helyzeteket (mentálisan felkészül)
• egy-egy képességében gyakran fejlettebb a korosztályánál (fizikailag vagy érzelmileg). A többi képességében azonban azonos szinten lehet a többiekkel vagy akár gyengébb is lehet (pl. egy 10 éves gyermek, aki hirtelen megnő és 175 cm magas lesz. Fontos tudni, hogy ő csak magas, az izomzata azonban még nincs kifejlődve, a mozgáskordinációja le van maradva a magaságához képest, továbbá a gondolkodása és az érzelmi szintje is 10 éves gyermek szintjén van)
• álmodozik, elkalandozik a képzelete (élsportról, profi csapatokról, nemzetközi versenyekről álmodozik), stb.

Végül a tökéletesítés szakaszában az élsportban, ha jól zajlott a fejlesztés a tehetség erős, magabiztos, nagyon elkötelezett, tudatosan készül és versenyezik.

Mai trendek, tendenciák a sportban

Szembetűnő és figyelemfelkeltő az a tendencia, ami mutatkozik a sportban. A nemzetközi élvonalbeli teljesítmények folyamatos javulását látva egyértelművé vált, hogy a fokozatosan javuló eredményekre csak a kiemelkedő, sajátos adottságokkal rendelkező fiatalok készíthetők fel. A sportágak rohamos fejlődése indokolttá teszi a sporttehetségek tudatos, tudományos kiválasztását, gondozását.

Bár a csúcsteljesítmény eléréséhez a legjobb adottságokkal rendelkező fiatalokra van szükség, ugyanakkor az sem vitatott, hogy az edzés minősége és mennyisége döntő tényező e folyamatban. A mai versenysport, a nemzetközi eredmények megkívánják a fiatal sportolók folyamatos és objektív mérését, sokoldalú felkészítését a beválási folyamat elősegítése érdekében.

A folyamatos és állandó kiváló eredmények elérése könnyebben és nagyobb százalékban megvalósítható, hogy ha a fiatal vagy felnőtt sportoló mellett van egy mentor, aki a sportoló számára rendelkezésre áll. Erre a feladatra a legalkalmas személy egy sportpszichológus. Különböző terápiás technikákkal meg lehet erősíteni a sportoló személyiségét, fel lehet készíteni, hogy a nehéz verseny helyzetekben helyt álljon és a képességeinek megfelelően teljesítsen, segíteni tud abban, hogy a sportoló képes legyen sikeresen átvészelni hosszú felkészülési periodusokat, a kitűzött céljait szem előtt tartva.

A fentebb leírtakat figyelembe véve és ezekből kiindulva a mentor segíteni tud:

• a kiemelkedően magas adottságokkal rendelkező sportoló gyerekeket kiválasztásában
• a kiválasztott gyermekek tervszerű, rendszeres, folyamatos mentális felkészítésében
• a tehetséges gyermek gyenge oldalak fejlesztésében
• életvezetési tanácsadással segíthet a sporton kívüli problémák kezelésében
• a szülők számára széles körű pszichológiai tanácsadásban
• a tanulási módszerek, technikák átadásában
• a sportoló személyiség fejlesztésében
• az önbecsülés, az önbizalom erősítésében
• a kudarctűrő képesség fejlesztésében
• a sportoló erősségeinek kiemelésében, az esetleges gyengeségek fejlesztésében
• a versenyre való felkészítésben

A sportoló megismerése beszélgetés, interjú, kikérdezés, kérdőívek, megfigyelés útján történik meg. Csoportok, csapatok esetén csoportközi viszonyok feltárása szociometriái kérdőívvel történik

A célcsoport minden esetben a sportoló gyermek és minden vele kapcsolatos személy, aki hatással lehet/van rá. Mint minden területen a sporttehetség megvalósításában is, a szülő nagyon fontos helyen van. A szülők hatása lehet pozitív (megfelelő) vagy negatív (nem megfelelő) a gyermek fejlődésére a választott sportágban. Nagyon fontos lenne, hogy a szülő tisztába legyen a gyermeke által űzött sportág alapjaival, továbbá azzal hogyan kell támogassa a gyermekét (erről bővebben itt: Mivel tudok hozzájárulni ahhoz, hogy a gyermekem sikeres/eredményes sportoló legyen?). Itt is a mentor (sportpszichológus) nagy segítség lehet.

Természetesen ebben a fejlesztő folyamatban nem kevésbe fontos az edzőszemélye. A gyermek sportképességeinek fejlődésében az edzőnek meghatározó szerepe van. Nagyon fontos az edző szilárd jelleme és magas szakmai tudása. (erről bővebben itt: Milyen egy (jó) edző?). Az egyre korábbi sportágválasztás következtében az edzők feladata is összetettebb lett. Nem csak a sportáguk alapvető szabályait, valamint taktikai és technikai elemeit kell megtanítani a gyermekekkel, hanem az alapvető mozgás koordinációt, futó-technikát vagy egyéb más általános motoros képességek fejlesztése a feladatuk. Továbbá az edzők feladata megtanítani a gyermekeket, hogyan kell együttműködni a többiekkel, hogyan viselkedik egy csapattárs, hogyan viselkedik egy sportoló (fair-play), hogyan kell versenyezni, versenystresszt vagy konfliktusokat kezelni. Egyszerűbben szólva az edző egyszerre oktat és nevel.

Feladata nagyon összetett, számos képzettséget, ismeretet igényel:

• hogyan kell a gyermek a fizikai adottságait képességé fejleszteni
• milyen fizikai, motorikus, funkcionális, pszicho szociális jellemzők jellemzik az adott korosztályt
• milyen kognitív képességekkel bír az adott korosztály
• milyen a gyermekek emocionális állapota
• milyen fiziológiai tulajdonságokkal bírnak
• melyik korosztállyal hogyan kell kommunikálni
• hogyan kell fejleszteni és fenntartani a gyermekek motivációját

Természetesen nagyon nehéz mindezekkel az ismeretekkel rendelkezni. Számos témával kapcsolatosan az edző támaszkodhat a mentorra. Továbbá folyamatos önfejlesztéssel és tanulással képes kitölteni az esetleges hiányosságokat.

Boszniában születtem Tuzla városban. Fiatal tehetségként 18 évesen meghívást kaptam egy élvonalbeli csapattól Szerbiából és oda költöztem. Szerbiában 5 évig maradtam, majd 1997-ben szintén kézilabda révén Magyarországra szerződtem, pontosabban Debrecenbe. 1997 – 2003 között több csapatban játszottam (Debrecen, Vác, Derecske) és ez idő alatt elvégeztem a Testnevelő szakot Nyíregyházán. 2007-ben a pszichológiai szak befejezésével sportterületen helyezkedtem el a Debreceni Sportcentrum-Sportiskolánál. Kincskereső programvezetőként és Debreceni Sportcentrum-Sportiskola tehetségpont képviselőjeként a debreceni oktatási intézményekkel való kapcsolattartás, valamint a sporttehetségek kiválasztása és gondozása volt a feladatom. Ezzel párhuzamosan az ifi-és felnőttkorú sportolók mentális felkészítését segítettem, valamint folytattam a tanulmányaimat. 2009-ben sportszakpszichológusi diplomámat szereztem a Semmelweis Egyetemen. 2009 óta a szakmai tapasztalataim tovább gyarapodtak azzal, hogy elkezdtem óraadó tanári tevékenységemet a Debreceni Egyetemen. 2012 óta DVSC Kézilabda Klub-nál is elkezdtem a pszichológusi feladataimat. 2014-ben elindítottam magán praxisomat. 2015-ben klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusi diplomát szereztem, valamint folyamatosan bővítem az elsajátított módszerek listáját.

Módszer specifikus képzések

• Családterápia
• Autógén tréning
• Katatim Imaginatív Terápia
• Séma terápia

Nyelvvizsgáim

• Szerb felsőfokú C típusú száma: LAXXXVII-328/1999
• Horvát középfokú C típusú száma: 858063
• Angol középfokú C típusú folyamatban

Munkahelyeim, megbízásaim

• DVSC Kézilabda Akadémia (2020 óta)
• MOKSZ (Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség) (2018 – 2019)
• Debreceni Egyetem Mentálhigiéniai szolgálat (2015 – 2016)
• Magánrendelés (2014 óta)
• DVSC- SCHAEFLLER (2012 óta)
• Debreceni Egyetem Gazdásági Tudományi Kar (2009 óta)
• DVSE (2009 – 2010)
• Debreceni Sportcentrum-Sportiskola (2007 – 2020)
• Edzői tapasztalat 1 évig Derecskei ifi NBI B csapatnál
• Félév tanítás általános iskolában testnevelő tanárként
• 16 év aktív élvonalbeli profi sportoló

Tagságok

• Magyar Orvosi Kamara
• Magyar Pszichológiai Társaság
• Magyar Család- és Párterápiás Egyesület
• Magyar Sporttudományi Társaság
• Magyar Tehetséggondozó Társaság
• Magyar Edzők Társasága

Nikić, D. (2003):
A fizikai képzés jelentősége a kézilabdás technikai elemeinek oktatásában, különös tekintettel a kitámasztásos kapuralövésnél. (szakdolgozat) fellelhető Nyíregyházi Főiskola könyvtárában.

Keczeli, D. (2007):
Eredményességet befolyásoló pszichológiai tényezők kézilabdacsapatoknál. (diplomamunka) fellelhető Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet könyvtárában.

Keczeli, D. (2010):
“Treasures” of Debrecen - Selection of and attention to sports talents in the Sport School of Debrecen in 2010. Abstract

Keczeli, D. (2011):
Sporttehetség kiválasztása- gondozása a Debreceni Sportiskolában (DSI), Magyar Sporttudományi Szemle 2011. 4. sz.

E. Szabó, D. Keczeli, K. Keresztesi (2011):
Somatic development and some motor performances of young girls based on birth season, (TEJS-2011-0246) European Journal of Sport Science.

Keczeli, D. (2012):
Psychologycal work within a Handball Team. In: 17th annual Congress of the European College of Sport Science. Bruges – Belgium BOOK OF ABSTRACTS 4-7. July, 2012. 191.p.

Keczeli, D. (2012):
Kitekintés a tehetséggondozásra profeszionális kézilabda csapattal végzett pszichológiai munka tanulságai alapján. Talent development and management of handball teams In: 2012. Abstract

Keczeli, D. (2012):
The effect of emotional intelligence (EQ) on sports effectiveness at handball teams. In: 18th annual Congress of the European College of Sport Science. Barcelona – Spain BOOK OF ABSTRACTS 26 -29. June, 2013. 69.p.

Debrecen Megyei Jógú Város Önkormányzata által szervezett " KINCSEINK... Gyökerek a szülőktől, szárnyak az iskolától" című Nemzetközi Tehetséggondozó Konferencia 2009. 11. 13-14. Előadás címe: "Keressük a kincseinket együtt" Kincskereső sport-tehetségfejlesztő program (2006-2009) – Keczeli, D., Debreceni Sportcentrum - Sportiskola.

Keczeli, D. (2010): A sportbeli eredményesség pszichológiai összetevői, 40. Mozgásbiológiai Konferencia előadás- kivonatok 7 oldal, 2010. Budapest. Konferencia helyszine és időpontja: SE TF, Főépület, Díszterem, 1123 Budapest, Alkotás u.44. 2010. 11. 18-19.

Keczeli, D. (2010): Debrecen kincsei Tehetségek kiválasztása és gondozása a Debreceni Sportiskolában, IV. Országos Edzői Kongresszus, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, 1123 Budapest, Alkotás u. 44. 2010. 11. 25-26.

A Magyar Géniusz Program és Debrecen Megyei Jogú Város közös szervezésében a Debreceni „Kincseink… Gyökerek a szülőktől, szárnyak az iskolától” A fenntartó szerepe a tehetséggondozásban – Géniusz Konferencia 2011. március 18-19. Előadás cime: Sportpszichológia a tehetséggondozásban - Keczeli D., Debreceni Sportcentrum - Sportiskola

Szabó, E., Keczeli, D., Farmosi, I., Gaál, S., Keresztesi, K. (2011): Somatic Development and Motor Performance of Children in Hungary. In: WASET 2011 International Conference on Physical Education and Sport Science. Paris, France 24-26 June, 2011. 2351. p.

Szabó, E., Keczeli, D., Farmosi, I., Gaál, S., Keresztesi, K. (2011): Factor Patterns of Motor Performance of Primary School Girls According to Birth Season. In: 16th Annual Congress of the European College of Sport Science. Liverpool, United Kingdom 6-9 July, 2011. 460. p.

E. Szabó, D. Keczeli, K. Keresztesi (2011): Somatic development and some motor performances of young girls based on birth season, (TEJS-2011-0246) European Journal of Sport Science

Keczeli, D. (2012): Psychologycal work within a Handball Team. In: 17th annual Congress of the European College of Sport Science. Bruges – Belgium BOOK OF ABSTRACTS 4-7. July, 2012. 191.p.

II. Nemzetközi Turizmus és sportmenedzsment Konferencia Debrecen, 2012. Szeptember 5-6. Keczeli D., - Tehetséggondozás és-menedzselése a kézilabda csapatoknál 41. Oldal, Debrecen, 2013

Keczeli, D. (2014): A sport és a sportsérülések okozta mentális problémák menedzselése, 44. Mozgásbiológiai Konferencia előadás- kivonatok 25-26 oldal, 2014. Budapest.

Keczeli, D. (2019): Relationships beetween coping strategies and psychoactive substance use. Partium International Conference on Management. Nagyvárad.

Keczeli, D. (2019): Sport, mint a stressz ellenszere (Sport, the remedy of stress). Menedzsmenttudományok 4.évfolyam
https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5299

Keczeli, D. (2020): A sport, mint a depresszióval szembeni védőfaktor. Acta Medicinae et UNIVERSITY OF Acta Medicina et Sociologica – Vol. 11., Különszám. 2020 5 Sociologica (2020) DEBRECEN Vol. 11., Különszám. (5-17)
https://ojs.lib.unideb.hu/ams/article/view/5030

Keczeli, D. (2020): A sport hatása a mentális egészségre sportolók és nem sportolók összehasonlító vizsgálata alapján. Magyar Sporttudományi Szemle. 21 évf.83.szám 2020/1